Az EU-ban 2011 decemberétől az Európai Bizottság döntése alapján az ékszerek, a műanyagok és a forrasztópálcák már nem tartalmazhatnak kadmiumot. Továbbá az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv forgalomba hozatali tilalmat rendelt el azokra a hordozható vagy készülékekbe épített elemekre vagy akkumulátorokra, amelyek több mint 0,002 tömegszázalék kadmiumot tartalmaznak.
Ezen irányelv követelményeinek nem megfelelő és a kivezetésük tekintetében meghatározott időpontokat követően forgalomba hozott elemeket vagy akkumulátorokat a gyártóknak ki kell vonniuk a forgalomból.
Hogy mi történik a még készleten lévő termékekkel, az a cikkünkből most kiderül.
A tilalom elrendelésének háttere
A környezetre és az emberi egészségre gyakorolt rendkívül káros hatásai miatt a kadmium a veszélyes anyagokra és vegyi anyagokra vonatkozó valamennyi jogszabályban a legveszélyesebb anyagok között van számon tartva. Ha felhalmozódik a környezetben és az emberi szervezetben visszafordíthatatlan károkat okozhat.
A Brüsszelben kiadott közleményben kiemelt fontosságúként kezelik a kadmium káros hatásait. Ugyanis a fogyasztók korábban ki voltak téve annak a kockázatnak, hogy a kadmium tartalmú ékszerek bőrükkel vagy nyálkahártyájukkal érintkezve a veszélyes anyag bejut a szervezetükbe. Az elrendelt tilalom a fogyasztók védelmében, az emberek egészségét és a környezetvédelmet szem előtt tartva született.
További módosítások
A legfrissebb javaslat úgy módosítja az irányelvet, hogy a vezeték nélküli villamos kézi szerszámokba szánt hordozható elemek és akkumulátorok tekintetében 2015. december 31-ig szóló időkorlátot szab a kadmium felhasználás tilalmára megállapított mentesség alkalmazásának. A NiCd akkumulátorokra vonatkozó mentesség egy évvel való meghosszabbítását javasolták a Bizottságnak annak érdekében, hogy elegendő idő álljon az értékláncban tevékenykedő összes gazdasági szereplő rendelkezésére, hogy egységesebb módon folytassák a megfelelő helyettesítő technológiák kialakítását.
A Li-Ion és a NiCd akkumulátorok csatája
A vezeték nélküli villamos kézi szerszámokban háromféle újratölthető akkumulátort használnak. Ezek a nikkel-kadmium (NiCd), nikkel-fém-hidrid (NiMH) és lítium-ion. Felmérések alapján 2011-ben az összes elektromos kézi szerszám 40%-a volt vezeték nélküli villamos kézi szerszám. A 40%-on belül 70% volt a lítium-ion akkumulátoros és 27% a NiCd akkumulátoros szerszámok aránya. A tendencia a lítium-ion akkumulátorok javára és a NiCd kárára emelkedik, ez utóbbiak pedig természetes módon szorulnak ki majd a piacról.
Az iparág a vezeték nélküli villamos kézi szerszámos piacon jelenleg is 4 millió NiCd akkumulátoros vezeték nélküli villamos kézi szerszámot értékesít évente, túlnyomórészt Kelet-Európában. A lítium-ion akkumulátorok lassabb előretörése azzal is magyarázható, hogy áruk magasabb a NiCd akkumulátorokénál.
Azonban Li-Ion akkumulátoroknak számos technológiai előnyük van a NiCd akkumulátorokkal szemben: a Li-Ion akkumulátorok könnyebbek és energiahatékonyabbak, nagy teljesítményűek, használaton kívül önkisülésük lassú, és a memóriaeffektus sem jelentkezik. Hátrányként tekinthető, hogy a NiCd akkumulátorokénál bonyolultabb akkumulátortöltőt igényelnek, és élettartamuk is körülbelül fele, a NiCd akkumulátorok élettartamának.
Alternatívák a NiCd helyettesítésére
A NiCd alapú vezeték nélküli villamos kézi szerszámok nagyobb költségekkel ugyan, de könnyen helyettesíthetők NiMH alapú vezeték nélküli villamos kézi szerszámokkal, miután a NiMH akkumulátorokhoz használt töltőkkel a megfelelő akkumulátorral működő szerszámok mindkét típusa tölthető. Emellett a lítium-ion akkumulátorok piaci jelenléte növekedhet, köszönhetően a kadmiumot tartalmazó akkumulátorok tilalmának.
A nikkel-kadmium szerszámgép akkuk forgalmazása tehát megszűnik, 2017-ben az EU-ba importálni már nem lehet, a készleten meglévő termékek eladására van már csak lehetőség.
A rendelkezés azonban nem érinti az ipari akkukat (pl. adóvevő akkukat), azokat továbbra is lehet forgalmazni.
A vezeték nélküli villamos kézi szerszámokban található kadmiumot megfelelő gyűjtési és újrafeldolgozási rendszerek kialakításával 100%-ban újra lehet hasznosítani.
A jelenleg is rendelkezésre álló technológiáknak köszönhetően a tilalom végső felhasználókra gyakorolt hatása tehát teljes mértékben kezelhető.