Talán bele sem gondolunk, hogy mennyire megnehezítené az életünket, ha akkumulátorok nélkül kellene élnünk a mindennapjainkat, gondoljunk csak akár az okostelefonunkra, laptopunkra vagy más elektronikai eszközünkre. Szinte mindannyian rendelkezünk legalább egy akkumulátorral. De mi áll pontosan a mindennapi életet megkönnyítő energiatároló mögött? Összegyűjtöttünk 6 érdekes tényt az akkumulátorokról, amelyek talán új perspektívába helyezik az energiatárolás témakörét.
1. tény: Akkumulátorok fajtái
Négy fajta akkumulátor különböztethetünk meg, mindegyiknek van legalább egy nagyon különleges jellemzője: nikkel-kadmium, nikkel-metál-hidrid, lítium-ion, lítium-ion-polimer.
Első olvasására bonyolultnak tűnhetnek neveik, de a rövidítésüket bizonyára már többen ismerik, például Li-Ion akkumulátor a lítium-ion megfelelője.
A nikkel-kadmium (NiCd) akkumulátort 1950 óta használják, robosztusak. Ott használják, ahol sok áramra van szükség és jól tűrik a szélsőséges hőmérsékletet is.
A nikkel-metál-hidrid akkumulátor (NiMH) kapacitása az azonos méretű NiCd-énak a 2-3-szorosát is elérheti, valamint különlegessége, hogy nem tartalmaz mérgező nehézfémeket. Negatív elektródája hidrogén-megkötő ötvözet, nikkel-oxid-hidroxid.
A lítium-ion akkumulátorok különösen nagy mennyiségű energiát képesek tárolni az előző két típushoz képest. Érdekes, hogy a Li-ion technológia már 1912-ben rendelkezésre állt, de csak akkor lett népszerű, amikor a Sony 1991-ben elkezdte használni a termékeinél.
A lítium-ion polimer akkumulátor pedig még könnyebb és kompaktabb, 1971-ben vált ismerté.
A telefonokban, fényképezőkben és notebookokban, valamint más mobil kütyüinkben általában Li-ion (lítium-ion) akkut találunk, a gyártók ritkábban Li-po (lítium-polimer) telepeket is használhatnak. A nagyteljesítményű gépeknél, például robotporszívóknál a Ni-Cd (vagyis nikkel-kadmium) akku a legkedveltebb, az újratölthető „elemek” többsége pedig Ni-Mh (nikkel-metálhidrid) típusú.
2. tény: Az okostelefon merülésének fő oka a képernyő
Sok okostelefon-tulajdonos különféle óvintézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a mindennapi telefonhasználat közben minél több energiát takarítson meg, például gyakran repülőgép üzemmódot használnak vagy esetleg időnként kikapcsolják az internetet, valamint a Bluetooth funkciónak rossz hírneve van az akkumulátorfogyasztás terén.
További érdekesség, hogy a fehér fény megjelenítése fogyasztja leginkább az akkumulátort, ezért több telefongyártó elrukkolt a „sötét móddal”, ami több fekete hátteret használ, ezáltal is növelve a telefonakkuk üzemidejét.
Bár ezek az óvintézkedések valóban segítenek növelni az akkumulátor élettartamát, sokan megfeledkeznek az igazi tettesről: a képernyőről. Ez több áramot fogyaszt, mint bármely más funkció, ezért fontos, hogy a képernyő valóban lezáruljon, amint nem használod a telefonod. Fontos, hogy állítsd be azt az automatikus funkciót, hogy a képernyő néhány perc múlva kikapcsoljon, ha a mobiltelefon nincs használatban.
3. tény: Az akkumulátor töltése USB-n keresztül biztonságos
Ha épp nincs más lehetőséged, előfordulhat, hogy a laptopodnak kell áramforrásként szolgálnia. Például, ha hálózati áramforrás hiányában szeretnéd tölteni telefonod, gyorsan használhatsz USB töltőkábelt a notebookhoz csatlakoztatva.
Sokan tartanak attól, hogy a töltés ebben a formában károsíthatja a laptop akkumulátorának élettartamát. Ez azonban nem így van. A készülék töltőelektronikája felelős az energiaellátás szabályozásáért.
Tehát, ha PC-kapcsolaton keresztül szeretné tölteni az akkumulátort, vagy útközben használja a notebookot, akkor nem kell aggódnia. Az akkumulátor maradványai nem sérülnek, sőt így elkerülhető a túltöltés és az ebből eredő károsodás is.
4. tény: Luigi Galvani békacomb kísérlete alapozta meg az energiatárolást
Furcsán hangozhat elsőre, de igaz! 1780-ban Galvani anatómiai professzor békákkal kísérletezett és létrehozott egy áramkört, miközben fémekkel dolgozott. Véletlenül fedezte fel, hogy az izmok megrándulnak, amikor az energia áramlik. Téziseit „állati elektromosság” néven is ismerték.
Luigi Galvani békacomb-kísérlete alapján később Alessandro Volta fizikus további kutatásokat végzett és egyértelművé tette, hogy a fémek felelősek az áramló energiáért. Ily módon mindkét kutató hozzájárult az áramló energia elvének felfedezéséhez. Alessandro Volta elkészítette az első galvánelemet, amely hosszabb időn keresztül tudott áramot fenntartani.
5. tény: Van egy akkumulátor, amely akár 400 évig is működhet
Ez a találmány szintén a véletlen műve. Mya Le Thai megszerette volna tudni, hogyan lehetne javítani a hagyományos akkumulátorok nanohuzalain. A nanovezetékek alkalmasak elektronok tárolására, mivel nagy a felületük, azonban nagyon érzékenyek, így Mya Le Thai valódi aranyból készült vezetékeket helyezett egy mangán-dioxid héjba, amit zselés állagú elektrolitba mártott.
A kombináció olyannyira megerősíti a nano huzalokat, hogy a terheléssel szemben sokkal ellenállóbbá váltak, így az aksi akár 200 000 töltési ciklust képes gond nélkül kibírni 3 hónapon belül. Ez alapján egyértelmű: ennek az akkumulátornak nagyon hosszú élettartama lesz. A találmány azonban még nincs a piacon, mivel jelenleg a drága arany alternatíváját keresik.
6. tény: A notebookok megfelelő töltése még ma is vita tárgyát képezi
Gyakran előfordul, hogy az idő elteltével a laptopok már nem használhatók akkumulátorral, így állandó áramellátásra van szükség.
Heves vita folyik arról, hogy hogyan kell az notebook akkumulátort megfelelően tölteni. Valóban csak akkor szabad, ha teljesen lemerült?
A mai modern laptopok alapfelszereltségként lítium-ion akkumulátorral vannak felszerelve, amiknél fontos, hogy az akkumulátor ne merüljön le túl gyakran, mivel ez lerövidíti az élettartamát. Azonban számos notebook automatikusan alvó módba kapcsol, vagy kikapcsol, mielőtt az akkumulátor teljesen lemerülne. Ez hosszútávon meglehetősen kíméli az akkumulátort.
Egy másik pont, ahol megoszlanak a vélemények: a notebook akkumulátorát soha nem szabad teljesen feltölteni. Ezt a kérdést a mai napig megvitatják a szakértők.